Holland munkaügyi törvény – mit kell tudnod róla?

Minden évben több ezer fiatal román állampolgár választja a külföldi munkát. Statisztikai jelentések alapján a legnépszerűbb célállomás Németország, Spanyolország és Hollandia. Nem meglepőek ezek az eredmények, mivel Hollandia már évek óta Európa három azon országa közé tartozik, amelyeket a román állampolgárok a leggyakrabban választanak a gazdasági kivándorlás helyéül. Amikor úgy döntesz, hogy külföldre mész dolgozni, nem csak a formaságoknak kell eleget tenni, hanem meg kell ismerkedni a kérdéses ország munkaügyi törvényeivel is. Miben különbözik a  holland munkaügyi törvény a romántól? Itt gyűjtöttük egybe a legfontosabb tudnivalókat.

Munkaügyi törvény Hollandiában

Hollandiát a társadalom felé nagyon elkötelezett országnak tartják, amely hatékonyan védi meg a dolgozók jogait. Bár ritka eset, hogy ebben az országban a munkáltatók megsértsék a munkaügyi törvényt, vagy hogy kihasználják a dolgozókat, mégis tanácsos megismerkedni a vonatkozó rendeletekkel, mielőtt Hollandiába utazol, főleg a munkaidővel, az éves szabadsággal, a táppénzzel és a túlórával kapcsolatos kérdések tekintetében.

Munkaidő és túlóra

A holland munkaügy törvény pontosan meghatározza a munkanap hosszát, illetve a ledolgozható órák számát.

• Egy alkalmazott nem dolgozhat több mint 12 órát 24 órás időszak leforgása alatt, ideértve a túlórát is, és 11 órányi szünetet kell tartania két műszak között. Hetente egyszer a műszakok közötti pihenés kivételesen lecsökkenthető 8 órára.
• Minden alkalmazottnak legalább 36 órányi megszakítás nélküli pihenőidőt kell tartania egy munkahetet követően.
• Amennyiben a munkaidő meghaladja az 5,5 órát, a dolgozók legkevesebb 30 perces szünetre jogosultak. Amennyiben a munkaidő meghaladja a 10 órát, a szünetnek legkevesebb 45 percesnek kell lennie. Hollandiában a szüneteket általában nem fizetik.
• A Hollandiában alkalmazott személyek rendszerint napi 8 és heti 40 órát dolgoznak.
  A leghosszabb munkahét összesen 60 óráig terjedhet. Azonban az éjszakai műszakban dolgozó alkalmazottakra, akik nem dolgozhatnak több mint heti 40 órát, ez a szabály nem vonatkozik. Továbbá a műszak nem haladhatja meg a 10 órát.
  Ha egy műszak hajnali 2 órakor ér véget, utána a dolgozó legalább 14 órás pihenésre jogosult.
  Az éjszakai műszak azt jelenti, hogy legalább egy órányi munka éjfél és reggel 6 óra között zajlik.
• A túlóra (azaz a heti 40 órát meghaladó munkaidő) bérezése a kollektív munkaszerződés függvényében a szokásos órabér 125%-a és 135%-a között alakul.
• A terhes nőkre és a 18 évnél fiatalabb személyekre más normák vonatkoznak a munkaidő tekintetében.

Érdemes megjegyezni, hogy a  kollektív munkaszerződések – úgynevezett CAO-k – bevezethetnek bizonyos kivételeket a fenti szabályok alól.

Munkaidő nők esetében terhesség és szülés idején Hollandiában

Hollandiában a terhes nők további védelemre jogosultak:

• A terhesség mentesíti a dolgozót az éjszakai munka alól. Ez a szabály a dolgozó gyermekének megszületését követő 6 hónapig érvényes.
• A többműszakos munkát végző nőket ugyanez a védelem illeti. A törvény értelmében joguk van stabil és szabályos napi ritmusban dolgozni, illetve pihenni. Így, ha a többműszakos munka túl nehézzé válik az ilyen női alkalmazott számára, nem köteles azt végezni.
• A terhes nők Hollandiában jogosultak további szünetekre és visszautasíthatják a túlórázást is.

Fontos megjegyezni, hogy bizonyos munkakörülmények kockázatot jelenthetnek egy fejlődésben lévő gyermek számára. Ezt szem előtt tartva minél hamarabb értesítik a női alkalmazottak munkáltatóikat a terhességükről, annál hamarabb lehetséges biztonságos munkakörülményeket létrehozni számukra.

Munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok

Hollandiában a munkáltató és alkalmazottjai megosztott felelősséget viselnek a biztonságos munkakörülményekért. A munkáltatónak tájékoztatnia kell alkalmazottjait az alkalmazandó munka-egészségügyi és munkabiztonsági törvényekről és szabályokról, és világos, munkakör-specifikus utasításokat kell adnia.

Ezek a szabályok általában részét képezik a vállalat munkavédelmi kézikönyvének. Amennyiben a munka veszélyes, vagy a dolgozók veszélyes anyagoknak vannak kitéve, a munkáltatónak megfelelő egyéni védőeszközöket (pl. sisakokat, kesztyűket, maszkokat) kell ingyenesen a rendelkezésükre bocsátania. Az alkalmazott köteles ezeket használni. Ezen felül minden alkalmazottnak joga van megtagadni a munkát, ha a munkakörülmények közvetlen veszélyt jelentenek életükre vagy egészségükre.

A munkahelyen előállt panaszokat és baleseteket az alkalmazottnak először közvetlenül a munkáltatónak kell jelentenie, és amennyiben a munkáltató hozzáállása passzív, a Lengyel Munkaügyi Felügyelőség (PIP) megfelelőjének, az Inspectie SZW– nek.

Azok esetében, akik ideiglenes munkaerő-közvetítőn keresztül kaptak állást, a munka-egészségügyi és munkabiztonsági felelősséget az a vállalat viseli, ahol a munkavégzés történik, és nem a munkaközvetítő.

A terhes nők munkabiztonsága

A terhesség bejelentését követő 2 héten belül a munkáltatónak értesítenie kell a terhes nőt a munkájával járó kockázatokról, valamint az ilyen kockázatokat megelőző intézkedéseket kell hoznia.

A terhes nőket érintő káros tényezők között megtalálható:

• rezgésnek való kitettség (pl. teherautók és mezőgazdasági munkagépek);
• ionizáló sugárzás (radioaktív anyagok által kibocsátott sugárzás, pl. kórházakban és laboratóriumokban);
• vegyi anyagokkal való érintkezés vagy fertőzésveszély, pl. a takarítás területén, a vegyiparban, mezőgazdaságban, egészségügyben vagy olyan szolgáltatások terén, mint a fodrászat;
• Kétkezi munka végzése, mint az emelés, tolás, húzás és cipelés, valamint a hosszan tartó álló helyzet;
• a 80 decibelt meghaladó zajszintű helyeken végzett munka (pl. a fémfeldolgozó iparban, uszodákban, szórakoztatóiparban, mezőgazdaságban, de iskolákban és óvodákban is);
• hosszan tartó stressz.

Szabadság és munkaszüneti napok

A holland munkaügyi törvények értelmében a végzett munka és az elfoglalt állás természetétől függetlenül mindenki esetében elvárható az évi 20 és 30 nap közötti fizetett szabadság. Fontos megjegyezni, hogy maga a szabadság – a fentről érkező döntés helyett – az elvégzett munkával arányos. Kiszámítása a heti munkaidő-normában ledolgozott órák 8,7%-os tartalékaként történik.

Azonban a szabadság napjainak száma függ az alkalmazott régiségétől és életkorától. Természetesen, a fizetett szabadság napjainak száma az adott személy munkaidejétől is függ. A fizetett szabadság mellett mindenki részesül szabadságpénzben, ami az éves bérük legkevesebb 8,33%-át teszi ki.

A fizetett szabadság mellett vannak hivatalos munkaszüneti napok, amelyek kötelezően szabad napok. 2022-ben ezek között megtalálhatók:

• Újév (Nieuwjaar) – 2022. január 1.
• Húsvét (Pasen) – 2022. április 17.
• Húsvéthétfő (Pasen) – 2022. április 18.
• A Király Napja (Koningsdag) – 2022. április 27., szerda
• Áldozócsütörtök (Hemelvaartsdag) – 2022. május 26.
• Pünkösd (Pinksteren) – 2022. június 5.
• Pünkösdhétfő (Pinksteren) – 2022. június 6.
• Karácsony első napja (Kerstmis) – 2022. december 25.
• Karácsony másodnapja (Kerstmis) – 2022. december 26.

Bevrijdingsdag – egy szokatlan holland ünnepnap

A Felszabadulás Ünnepét, vagy a Bevrijdingsdagot május 5-én tartják. A Felszabadulás Ünnepe egy népszerű ünnepnap, amelyen Hollandia 1945-ös felszabadulását ünneplik a náci uralom alól. Bár a Bevrijdingsdag hivatalos munkaszüneti nap, nem minden holland kap ilyenkor szabadnapot. Számos kollektív munkaszerződés köti ki, hogy az alkalmazottak számára ez a nap minden 5 évben szabadnap. A legközelebbi Bevrijdingsdag, amely munkaszüneti nap, 2025-re esik.

Kollektív munkaszerződések (CAO)

A munkáltató és az alkalmazott közötti törvényes viszonyra vonatkozó szabályok nem csak az alkalmazandó munkaügyi törvények, hanem a kollektív munkaszerződések (Collectieve Arbeidsovereenkomst, rövidítve CAO) hatálya alá tartoznak. Egyes esetekben CAO-k feltételei eltérnek a munkatörvény által előírt normáktól.

Amikor munkaközvetítőn keresztül helyezkedsz el, a  Munkaerő‐Kölcsönzési Ágazatra Vonatkozó Kollektív Munkaszerződés hatálya alá fogsz tartozni. Hollandiában a munkaközvetítők két szervezet egyikének tagjai lehetnek: ABU (A Munkaerő-Kölcsönzők Általános Szövetsége) vagy NBBU (A Munkaközvetítők és Munkaerő-Kölcsönzők Hollandiai Szövetsége). Mindkettőnek külön megállapodása van a szakszervezetekkel (ABU-CAO és NBBU-CAO).

A Hollandiába utazás előtt érdemes ellenőrizni, hogy a munkaközvetítő , amelyet igénybe kívánsz venni, tagja-e az ABU-nak, vagy szerepel-e az NBBU nyilvántartásában. A munkaközvetítők, amelyek nem tartoznak egyik szervezethez sem, kihasználhatják a munkavállalók tudáshiányát, és előfordulhat, hogy nem tesznek eleget a  hollandiai CAO előírásainak. Javasoljuk a két szövetség egyikéhez tartozó munkaközvetítőknél, például a  Carrière-nél történő munkakeresést. Így biztos lehetsz benne, hogy nem sértik meg a jogaidat.