Hollandiában a Húsvét (Paasdag) különleges jelentőséggel bír, egy keresztény ünnep, amikor Jézus keresztre feszítése utáni feltámadását ünneplik. Más európai országokhoz hasonlóan itt is számos ősi hagyományt és szokást gyakorolnak. Mint minden nagyobb ünnep a húsvéti időszak is három napot foglal magába: Nagypénteket (Goede Vrijdag), Húsvét vasárnapot (Eerste Paasdag) és Húsvét hétfőt (Tweede Paasdag). Ezek az esetek többségében munkaszüneti napok.
Nagypéntek Hollandiában
Hollandiában a húsvéti időszak a Nagypéntekkel kezdődik. Ezen a napon sok helyen még be kell menjenek az emberek dolgozni, vagy iskolába, de már megkezdik az előkészületeket a közelgő ünnepre. Ha van rá lehetőséged, akkor mindenképpen látogass el Amszterdamba Nagypénteken, mert ekkor adják elő Johann Sebastian Bach Máté-passió című művét a Concertgebouwban, ami egy kihagyhatatlan élmény.
Húsvét vasárnap Hollandiában
Húsvét vasárnap, avagy ahogy a hollandok hívják Eerste Paasdag, a családról, a barátokról és a finomabbnál finomabb ételekről szól. Ezt a napot a hagyományos holland villásreggelivel (Paasbrunch) kezdik a holland családok, ahol mindenféle finomság kerül az ünnepi asztalra, valamint előkerülnek a húsvéti dekorációk és szimbólumok is, mint a tavaszi virágok, a festett tojások és a miniatűr csibék, nyulak, bárányok. A holland emberek hajlamosak túlzásokba esni a díszítést illetően, különböző tavaszi virágokkal, festett tojásokkal, apró állatokkal díszítik a ház különböző szegleteit, és a kapukba felállítják az úgynevezett húsvéti “karácsonyfát”, vagyis fűzfa ágra akasztanak fából és papírból készült tojás-díszeket, masnikat.
Mi van még az ünnepi asztalon?
A húsvéti brunch nem csak egy sima reggeli hozzávalóinak ad helyet, ez egy sokkal bőségesebb és különlegesebb étkezés. Jellemzőek a tyúk, bárány és nyúlformába öntött vajak, a tojásos ételek tömkelege, valamint a különböző péksütemények. Nem hiányozhat az asztalról a hagyományos húsvéti kenyér (Paasbrood) sem, ami ugyanolyan, mint karácsonyi változata, a Kerstbrood, csak ilyenkor nem piros, hanem sárga szalaggal kötik át. Egy másik nélkülözhetetlen eleme a villásreggelinek a matsos, ami egy zsidó édes keksz. A holland tojás marketingbizottság felmérései szerint az országban közel 35 millió tojást fogyasztanak el a húsvéti ünnepek alatt.
Húsvét hétfő Hollandiában
Húsvét hétfő munkaszüneti nap Hollandiában. Ilyenkor az emberek pihennek, elfogyasztják az előző napról maradt ételeket, és jó idő esetén kimennek a húsvéti vásárokra, vidámparkokba, ha pedig esik, akkor a bevásárlóközpontokban vagy a bútorüzletekben töltik a délutánokat. A legnagyobb ilyen fesztivál a Paaspop, amelyet 1985 óta megrendeznek Schijndelben, és évente közel 15000 embert mozgat meg. A Paaspop-ot tekintik a holland fesztiválszezon kezdeteként is.
Húsvéti tüzek, nyulak és 42000 tulipán
A húsvéti tűzgyújtás egy pogány hagyomány, amelyet több európai országban is gyakorolnak, köztük Hollandiában. Az országon belül a legtöbb tűzgyújtást Drenthe, Groningen, Overijssel, Twente és Friesland tartományokban láthatunk. Régiónként változik a tűzrakás anyaga és meggyújtásának napja. Ha a világ legnagyobb húsvéti tűzrakását szeretnéd látni, akkor mindenképpen Espelo városába menj, ahol az eddigi rekord 27 méter. Hollandiában is elterjedt a húsvéti tojásvadászat, amikor a gyerekek a kertekben és ház körül elrejtett csokitojásokat gyűjtik össze. Fontos megjegyezni, hogy a hollandoknál nem a Húsvéti nyuszi, hanem a Paashaas, vagyis a Húsvéti nyúl rejti el a kincseket. Egy érdekes hagyománya Hollandiának, hogy minden Húsvétkor küldenek 42000 tulipánt Rómába, hogy a pápa húsvéti megjelenésére díszítsék fel a Szent Péter-templomot.
Végezetül pedig mutatjuk, idén mikorra esik Húsvét:
- Nagypéntek (Goede Vrijdag) – április 7.
- Húsvét vasárnap (Eerste Paasdag) – április 9.
- Húsvét hétfő (Tweede Paasdag) – április 10.
